8.Rész: Randi a láthatáron

Előző részek tartalmából:

Shawn, mintha kicsit ideges lenne. Pont mint Maya.
Nem lökött el magától, ez nem jelenthet túlságosan rosszat.
~Dylan szemszöge~
A mellettem fekvő lány meg csak nézett, néhol röhögött rajtam.
-Szia haver, látom, hogy jobban vagy. Úgy tűnik, sikerült elfelejtened Mayát. 

~Maya szemszöge~

Neki köszönhetem, hogy van ez a buli, hogy megismerhetek egy aranyos srácot.

~Dylan szemszöge~

-Veletek mi van?- kérdeztem Tylert.

-Asszem... most van Shawn szülinapi bulija. Mivel nem nagyon ismerjük Shawnt, így nem éreztük volna jól magunkat, plusz nem hívtak meg- mesélte Tyler.

Egy ideig még beszélgettünk, mikor bejött az ápoló, hogy lecserélje a gipszeket. Néhány nap, és megcsinálják a bordámat is. Egy hétig még maradok, aztán végre hazamehetek.

Azért a műtéttől picit félek, de mivel ez a legjobb kórház a környéken, bízom bennük.

~Wren szemszöge~

Nagyon megtetszett nekem ez a lány. Úgy döntöttem, hogy el is hívom egy randira.
-Maya. lehet egy kérdésem?-szólítottam meg.
-Persze- válaszolt kedvesen.
-Eljönnél velem egy randira?- kérdeztem reménykedve.
-Persze- válaszolt mosolyogva.
-Okés, akkor itt, délután 4-re itt vagyok
-Rendben-válaszolt nagy örömmel Maya. 

~Maya szemszöge~

Néhányan már elmentek, mert holnap valami dolguk volt, vagy valami. A tortából még maradt egy kicsi, én meg éhes voltam, így szedtem magamnak egy kis szeletet a tányéromra. Elismerésem, nagyon finom lett. Pedig ez volt az első sajttortám. Biztos csak kezdők szerencséje. Csak ültem és ettem, közben néztem, ahogy táncolnak az emberek. Szólt a zene, táncoltak, valaki meg csak ült és nézte a többieket. Az utóbbiakhoz én tartoztam. Nem tudtam mit csinálni. Sajna Wrennek is dolga volt holnapra, így ő sincs már itt. Ahogy látom, Diana még mindig táncol Daniellel. Jajj, a szerelem...

~Daniel szemszöge~

Nem szeretek senkinek sem csalódást okozni, azzal hogy elutasítom szóval...El kell hívnom randira. 
-Diana- szólítottam meg.
-Igen- kérdezte mosolyogva. Mintha tudná hogy éppen elhívom egy randira.
-Azt szeretném kérdezni..hogy eljönnél-e velem egy randira? -kérdeztem szégyenlősen.
- Persze, miért ne?- mondta határozottan.
-Rendben, akkor holnap, délután 4-kor.
-Okés- válaszolt mosolyogva, majd leültem a kanapéra.

~Maya szemszöge~ 

Úgy hiányzik Dylan.. Nem tudom miért. De azzal hogy mindig bámult, azzal a szívem egyik részét töltötte be. Most, hogy nem tud bámulni engem...A szívem egyik része, elvan veszve. Nem sokan maradtak. Csak négyen voltunk. Diana, Daniel, Shawn, én.
-Nekem mennem kell, további szép estét, sziasztok- köszönt el, majd Daniel távozott, így már csak én és a barátnőm maradtunk, meg persze Shawn. Én felmentem a lefekvéshez készülődni, mert fáradt vagyok, de Diana még pörög, úgyhogy addig ő eltakarít mindent. Bementem a fürdőbe, majd megengedtem magamnak vizet. Forró fürdőre van szükségem, így telenyomtam a kádat tusfürdővel, a habosabb hatás érdekében. Úgy negyed óra múlva ki hűlt a víz, így kikászálódtam a kádból, megtörölköztem, majd felvettem a pizsimet. Lementem a konyhába, ahol Dy, elképesztő gyorsasággal feltakarított. Kijött a nappaliból, majd mondta hogy mennie kell, így kiengedtem. Felmentem a szobámba, majd pár perc múlva bejött Shawn.
-Szia...Nem tudom mi ütött belém, nem akartam olyat csinálni csak..... valamiért bántott hogy.....-itt megállítottam.
-Egyáltalán...akarsz róla beszélni?-kérdeztem.
-Hát... nem nagyon, mert lehet, hogy úgyse értenéd meg.
-Rendben..ahogy jónak látod.- válaszoltam, majd hosszas ölelkezés után, Shawn kisétált, majd elnyomott az álom. 

Következő rész tartalmából:
Majdnem megcsókoltam.
-Elhívtak randira!
De nem láttam a nevét sehol.
 Bíztam benne, hogy talán Daniel tudja.